Ingatlanpiaci hírek

Bajban a frankhitelesek: lenne jobb megoldás a fixált árfolyamnál? Kinek érdemes élnie vele?

A helyzet rendkívül súlyos, azonban mindez nem csak a devizahitelesek problémája, hanem az egész országé – vélekedett Kézdi Zsolt, Banki Hiteltanácsadók és Kihelyezők Egyesülete elnöke, az ingatlanmagazin.com állandó szakértője, aki utóbbi kijelentését azzal magyarázza, hogy a várhatóan tömegével 180 forintos árfolyamon fixált devizahitelek terhei 2014-ben zúdulnak majd nem csak az egyes adósok nyakába, hanem – a mennyiség miatt – az egész magyar gazdaságra.

Európa és Amerika 2014-re már túl lesz rajta

2014-re várhatóan túl lesz Európa és Amerika is a jelenlegi válságon, mi viszont a devizaárfolyam-különbözetek miatt kialakuló nagyarányú hitelbedőlések miatt elveszítjük az addig esetleg elért eredményeket, és újabb jelentős veszteséget szenved majd el a forint, a fogyasztás, a gazdaság és az ingatlanpiac. Az ezzel kapcsolatos folyamatos negatív elemzői várakozások addig is rontani fogják a forint és a gazdaság helyzetét, ami szintén nem kizárólag a devizahitelesek, hanem sokkal szélesebb társadalmi kör problémája lesz.

Mi lehet a megoldás állami forrásbevonás nélkül?

Széles körű társadalmi és gazdasági érdek tehát megoldást találni. A törlesztés emelkedésén, a bedőlések mennyiségén enyhíthetne, valamint javítaná a halasztott terhekkel kapcsolatos megítélést, és fenntartaná a társadalmi igazságosságot, ha sikerülne állami forrásbevonás nélkül csökkenteni a terheket. Kézdi Zsolt szerint erre több lehetőség is lenne. Egyik a változó kamat, másik a devizában felszámított ún. kezelési költség.

A változó kamat vizsgálata

A változó kamat indokolt módosításainak felügyeleti vizsgálatát régen aktuálisnak tartják a szakértők. A vizsgálat feltárhatna túlzott kamatemelést, amely az adósoknak történő visszatérítés esetén enyhíthetne az indokolatlanul növekvő terheiken.

A devizában számított kezelési költség

A hitelezésben jártas szakértők azt is régóta tudják, hogy a devizahitelek kezelési költségének devizában történő felszámítása kifogásolható részben azért, mert a költségek nem devizában keletkeznek, részben pedig azért, mert a kezelési költség nincs alátámasztva költségekkel, mondjuk ki – Felcsuti Péter a Bankszövetség korábbi elnöke és bankvezér megtette -, hogy a devizahitel devizában elszámolt kezelési költsége a banki haszon része. A bankok a kezelési költséget a szerződésben fix összegben állapították meg, ezért Kézdi Zsolt szerint a szerződéskori áron forintban kellene meghatározni a mértékét, s forintban kellene törleszteniük az adósoknak. Azt nyilván a bank sem állítaná, hogy az adós a valós feltételek ismeretében írta alá a változó árfolyamú kezelési költségre vonatkozó kötelezettséget, ezért a szerződésmódosítás költségeit a banknak kellene viselni.

Kedvező tárgyalási alap

Kézdi Zsolt úgy véli, hogy a PSZÁF kiterjesztett jogosítványai elegendőek, hogy hatáskörében kialakítsa és elérje a fennálló, adósokat megtévesztő és hátrányosan érintő helyzet megoldását. Azt is megjegyezte, hogy a gazdaság más területein, ha valaki költség címen fizettet ki valakivel valamit anélkül, hogy azt alá tudná – akár utólag – támasztani, az megtévesztéssel kárt okoz, aminek az összege a károsultnak visszajár, valamint akár büntető felelősséget is megalapozhat. Ez utóbbi kedvező tárgyalási alapot jelenthet a bankokkal